Polgármester: Kolozsvári Rozália (független)
Weboldal: http://nagylak.hu
Képviselő-testület összetétele: 4 fő (2 független, 2 FIDESZ-KDNP)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Nagylakon élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 1.82%

A mai magyarországi Nagylak közel százéves múltra tekint csak vissza, hiszen az eredeti XIII. századi települést a Trianoni békediktátum nyomán Romániához csatolták. A ma Romániához tartozó település első név szerinti említése 1313-ból való. A településhez, mint uradalmi központhoz, a tatárjárást követően, a XV. században, 60 falu és 15 puszta tartozott. Ebben az időben kapta meg Nagylak a városi rangot. A Maros áradásai által egyre jobban pusztított középkori várának és templomának nyomai még 1774-ben is láthatók voltak. Az újranépesülés során 1750-ben először román, majd ötven évvel később szlovák lakosok költöztek a településre.

A XX. század elején virágzó nagyközséget, a nagyhatalmak által kikényszerített trianoni békeszerződés alapján Romániához csatolták. Magyarországon csak a vasútállomás és a munkásteleppel körülvett Pannónia Kendergyár maradt. Ez a terület alkotja a határ magyar oldalán található mai Nagylak települést. A vasút mentén elterülő új község magja az állomás körül alakult ki. Az 1883-ban épített Makó–Mezőhegyes–Battonya vasútvonalnak két megállója volt itt: Nagylak és a Nagylaki Kendergyár.

Nagylakon a földrajzi adottságokból és a mezőgazdasági terület lényegesen kisebb voltából következően az agrárgazdaság kisebb jelentőségű, mint a környező településekben. A település fontos szerepe, hogy helyet ad a magyar–román államhatáron átvezető közúti kapcsolatnak. Nagylak az ország egyik legfontosabb határátkelőhelye. Nagylak országos, a határátkelőhely révén nemzetközi jelentőségű funkciót tölt be. A település így alapvetően a szolgáltatásokból, a határforgalom bonyolításából él, ugyanakkor a rendszerváltás előtt már regionális jelentőségű ipari központ is volt. 1967-ben nyitották meg a közúti határátkelőhelyet, előbb csak a két szomszédos ország, majd 1974-től a nemzetközi forgalom számára is. A rendszerváltást követően az egyre növekvő áru- és személyforgalom indokolta, hogy 1996-ban megkezdődjön egy nagyarányú átalakítás határátkelőn. A Nagylaki Kendergyárat 2009-ben állították le, de azóta újraindították.

A település az önkormányzati adósságátvállalásban nem részesült, mivel adóssága nem volt. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 9 főt részesített Nagylakon.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• Nagylak köztéri műemlékeként említést érdemel Lapis András 1981-ben készült Dózsa György-szobra, amely a Nyárfa sor 8. alatt a Művelődési Ház melletti parkban van felállítva.