Polgármester: Dr. Putz Anita (független)
Weboldal: http://martely.hu
Képviselő-testület összetétele: 6 fő (független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Mártélyon élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 2.14%

Mártély a Tisza folyó partján, Hódmezővásárhelytől tíz kilométerre, északnyugatra helyezkedik el. A területet Szent István király adományozta a zalavári bencés apátságnak. A birtokot legkorábban Szent István király 1024-es oklevele említi. Feltehetően a település neve a kolostor templomának védőszentjéről, Szent Adorján mártírtól származik. Idővel a mártír szó átformálódott és a falu megjelölésére szolgált.

A település átvészelte a tatárjárást és a török hódoltság időszakát is, de a török kiűzésekor folyó háborúk során a falu elpusztult. 1723-tól a Károlyi család birtokába került a terület, akik dohánykertészeket telepítettek a településre és annak környékére.  Mártélyt 1882-ben Hódmezővásárhelyhez csatolták.

Az első világháború és a román megszállás (mártélyi csata) komoly emberi és anyagi veszteségeket okozott a településnek.Mártély 1950. január 1-jével szakadt el Hódmezővásárhelytől és vált függetlenné.

A falu az 1960-as évektől fogva erős idegenforgalommal rendelkezik, 1964 óta üdülőfalu. 1971-től a mártélyi hullámteret tájvédelmi körzetnek minősítették, amelynek oka a környezet megóvása és a Tisza szabályozásának köszönhető károk helyreállítása volt. A tájvédelmi körzet státusz lehetőséget nyújtott a Mártélyon működő strand és üdülők okozta problémák kezelése (például zaj, szemetelés).

Mártély község mezőgazdasági beállítottságú település, fő termények a kukorica, a búza, a napraforgó az árpa, és a kender, az állattenyésztésben a szarvasmarha-, a sertés-, és a lótenyésztés szerepel kiemelt helyen.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 141,4 millió forint adósságtól szabadította meg Mártélyt. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 1 gazda jutott összesen 3,63 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 6 főt részesített Mártélyon.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• A község műemlék jellegű épülete a Késmárki-szélmalom  és a XIX. századi vasútállomás.

• Kiemelhető továbbá az 1911-ben épült katolikus templom és plébánia, valamint a jellegzetes halászházak. A holtág népszerű volt az olyan XX. század eleji vásárhelyi festők között, mint Endre Béla vagy Tornyai János. A terület szépségét idővel a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola tanulói is felfedezték, közöttük olyan híres festőkkel, mint Barcsay Jenő. 1953-ban itt létesült a Képzőművészeti Alap művészeti telepe.