VÁLASZTÓKERÜLET

MAKÓ

Polgármester: Farkas Éva Erzsébet (FIDESZ–KDNP)
Weboldal: http://mako.hu
Képviselő-testület összetétele: 11 képviselő (8 Fidesz–KDNP, 3 VKKP)


Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Makón élni!


Letöltöm a kiadványt



Lakosság 22 390

Terület 229,2 km2

Vállalatok 1 221

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 2.9%

Makó a román határ közelében, az ország délkeleti részében, a Maros jobb partján található. 1247-ben, a mai város elődjének helyén, egy Velnök (Vlnuk) nevű hely terült el. 1256-ban a feljegyzések szerint már létezett két település a területen, amelyek az Alvelnök és Felvelnök nevet viselték. 1299-től a települést a Felvelnök mellett már Makófalvának is nevezik. A település a Makó elnevezést 1256 és 1285 között kapta, az oklevelekben előforduló Makó báról. A falva, utótag a 1400-as évek végén és az 1500-as évek elején tűnt el a névből, amikor a település a környező vidék gazdasági centruma, piacközpontja és mezővárosi szintű hely lett.

1552-től kezdve a települést véglegesen a török hódoltság területéhez csatolták. Makó csak 130 év elteltével, Szeged 1686-os felszabadítását követően szabadult fel a török uralom alól. A határterületre került települést a visszavonuló, illetve a később portyázó török hadak teljesen elnéptelenítették és lerombolták. Makó újjátelepítéséhez a szerémségi Karlócai békeszerződés döntő lökést adott. Az újjáépítéshez a kamara 1699. május 7-én kelt levelében a visszatelepülőknek négy éven át adó- és közmunkamentességet adott. A település gyorsan újjáépült. III. Károly a Csanádi püspökségnek adományozta a várost, amely Csanád megye legnagyobb és legfontosabb településévé vált. 1730-tól megyeszékhelyi címet kapott.

A települést a XVIII. és XIX. században több árvíz és tűzvész is sújtotta, azonban ezek sem gátolták meg a folyamatos fejlődést és gyarapodást. A 19. században végrehajtott folyószabályozásnak köszönhetően elhárult az árvízveszély. Az 1848-as forradalom alatt nemzetőrséget szerveztek és Kiszombornál visszaverték a szerbek támadását. A kiegyezés után fellendült a gazdasági élet, takarékpénztárak és bankok alakultak. A makói hagyma világpiaci termékké vált. A város urbanizálódását jól példázza, hogy artézi kutakat fúrtak, villanyvilágítást építettek ki, valamint Szeged után Makó volt ez első vidéki város, ahol aszfaltoztak.

Az első világháborúban 8500-an teljesítettek szolgálatot, akik közül 1300-an estek el. A két világháború között kiemelkedő volt többek között az iskolafejlesztés és a középítkezés. A települést 1944. szeptember 26-án foglal­ták el a szovjet csapatok. A jugoszláv határ közelségének köszönhetően Makó fejlesztése hosszú ideig elmaradt, megyeszékhelyi szerepkörét 1950-ben veszítette el, amellyel párhuzamosan Csanád vármegye is megszűnt. Makó termelőszövetkezeti várossá nyilvánítására 1952-ben került sor. Az 1956-os események idején a településen is létrejöttek a Nemzeti Bizottságok, tüntetést és felvonulást szerveztek, de emberéletet követelő esemény nem történt.

A szocializmus idején az állami beruházások, építkezések, iparosítás, a művelődés kibontakozása csak megkésve indult. A rendszerváltás után a város több változáson ment keresztül. 1998-után megindult városfejlesztéseknek köszönhetően a 2000-es évekre az idegenforgalom vált a város fő kitörési pontjává2013-tól létrejött a Makói járás Makó központtal.

A város és térségének gazdasága hagyományosan mezőgazdasági jellegű, köszönhetően a jó termőtalajnak. A nemzetközi hírnevű vöröshagyma és fokhagyma mellett kiemelhető még makói termények továbbá például a petrezselyem, fűszerpaprika, valamint a búza is. A település gazdaságát a mezőgazdaság a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar és a turizmus jellemzi. A település fő rendezvényei a Makói Kemencés és Hagymás Grillfesztivál, a Zenepavilon koncertek, a Fürdőfesztivál és a Hagymafesztivál.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 5,013 milliárd forint adósságtól szabadította meg Makót. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 58 gazda jutott összesen 888,8 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 280 főt részesített Makón.

Főbb nevezetességek, híres személyek

  • Makovecz Imre, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas magyar építész munkássága a város több épületében tetten érhető. Időrendi sorrendben ezek a Hagymaház, a József Attila Gimnázium és Erdei János Sportcsarnok, a Tanuszoda, a hajdani Csanád vármegye székháza előtti tér és a Széchenyi tér, a buszpályaudvar, a református iskola, a búza utcai bölcsőde, a Közhivatalok Háza, a Zenepavilon és a Hagymatikum Gyógyfürdő.

  • A város egyik látványossága a József Attila Múzeum, amely 2005-ben az „Év Múzeuma” címet is elnyerte. A református városrész magját az 1776 és 1788 között épített barokk Református ótemplom adja. A Kálvária-domb a város ősi szakrális helye, egyúttal a város legmagasabb pontja. A dombon áll a Kálvária-kápolna, ami 1734-ben épült, és Makó legrégebbi épülete.

VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK


Makó – Országgyűlési választások 2014

Részvételi arány: 11 194 / 19 461 (57,52%) Érvénytelen szavazatok: 0 (0%)


Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 4 539 (40,55%)


Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 3 174 (28,35%)


Varga Péter (MSZP) szavazatok száma (db): 2 386 (21,31%)


egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 551 (4,92%)


Nagy-Bandó András (LMP) szavazatok száma (db): 544 (4,86%)




Makó – Népszavazás 2016

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

Részvételi arány: 10 132 / 19 156 (52,89%) Érvénytelen szavazatok: 615 (6,07%)


nem szavazatok száma (db): 9 357 (98,47%)


igen szavazatok száma (db): 145 (1,53%)




Makó – Országgyűlési választások 2018


Dr. Lázár János (Fidesz–KDNP) szavazatok száma (db): 7 028 (53,3%)


Dr. Kiss Attila (Jobbik) szavazatok száma (db): 4 221 (32,01%)


Rója István (MSZP-Párbeszéd) szavazatok száma (db): 1 559 (11,82%)


egyéb jelöltek szavazatok száma (db): 378 (2,87%)




Makó – Európai Parlamenti választások 2019


FIDESZ-KDNP szavazatok száma (db): 4 941 (56,95%)


DK szavazatok száma (db): 1 375 (15,85%)


JOBBIK szavazatok száma (db): 590 (6,80%)


MOMENTUM szavazatok száma (db): 563 (6,49%)


MSZP-Párbeszéd szavazatok száma (db): 486 (5,60%)


Mi hazánk szavazatok száma (db): 377 (4,35%)


MKKP szavazatok száma (db): 172 (1,98%)


LMP szavazatok száma (db): 128 (1,48%)


Munkáspárt szavazatok száma (db): 44 (0,51%)


Választókerület

A Csongrád-Csanád megyei 4. számú, Hódmezővásárhely központú választókerület két járásához 19 település tartozik. A hódmezővásárhelyi és makói járásokban 96 250-en élnek, közülük 77 415-en szavazhatnak.

Legyen jobb vidéken élni!Letöltöm ›