Polgármester: Farkas János (FIDESZ–KDNP)
Weboldal: http://magyarcsanad.hu
Képviselő-testület összetétele: 6 fő (4 fő FIDESZ–KDNP, 2 fő független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Magyarcsanádon élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 4.36%

Magyarcsanád a Maros folyó jobb partján Makótól 15 kilométerre, keletre helyezkedik el. A több nemzetiségű (magyar, román, szerb, cigány) község Apátfalvával teljesen összeépült. Az oklevelek Magyarcsanádot először az 1700-as évek körül említik Uy Csanád néven. 1700-ban a mai Apátfalva helyére – marosi határőrvidék létrehozásának idején –, a bécsi haditanács szerb családokat telepített. 1750-ben Mária Terézia által feloszlatásra került a határőrvidék, ekkor a szerbek egy része elvándorolt és román nemzetiségűek költöztek a helyükbe. 1762-ben a magyar lakosság különvált és létrehozásra került Apátfalva. A települést 1870-ig Kis-Csanád néven említik és csak a XIX. század végétől hivatkoznak rá Magyarcsanádként a történeti dokumentumok.

A tanácsrendszer előtti időkben a község polgári közigazgatása is visszatükrözte nemzetiségi jellegét. A II. világháború előtt felülről nevezték ki az elöljárókat és a magyar megye urai vigyáztak rá, hogy a hivatalokat megosszák a nemzetiségek között. A településen egyidejűleg végezte feladatait a román bíró, a szerb végrehajtó és a magyar jegyző, de a községi elöljáróság és képviselő-testület etnikai összetétele is hasonló képet mutatott. A Maroson lévő vasúti hidat a trianoni békeszerződés után lebontották, a közúti hidat a II. világháború idején felrobbantották. A települést 1950-ben Apátfalvával Csanád néven egyesítették, 1954-ben a két települést újra szétválasztották.

A falu fő jellegzetessége, hogy négy vallás, három nemzet fért és fér meg benne, tisztelve és őrizve a saját és a másik identitását.

Magyarcsanád kifejezetten mezőgazdasági jellegű település, az ipar mértéke csekély, mind a korábbi századokban, mind napjainkban. Rendezvényei közül a legnépszerűbbnek a Szent Gellért Napok tekinthető.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 3,38 millió forint adósságtól szabadította meg Magyarcsanádot. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 1 gazda jutott összesen 4,11 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 14 főt részesített Magyarcsanádon.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• Magyarcsanád a templomok faluja. Műemlék jellegű az 1808-ban, copf stílusban épült román-ortodox templom és poszt-copf stílusú, 1880-ban épített görögkeleti szerb templom is. A református templom 1912-ben épült neogót, a katolikus templom 1939-ben neoromán stílusban.

• A település nevezetessége a Kun kereszt, amely Apátfalva és Magyarcsanád határán található.