Polgármester:
Weboldal: http://kiszombor.hu
Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (5 független, 1 Fidesz–KDNP)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Kiszomboron élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 3.09%

Kiszombor nagyközség a Maros folyó bal partján helyezkedik el, Makótól 5 kilométerre délnyugati irányban. A településen feltárt régészeti leletek alapján a terület már i. e. 500-ban lakott lehetett. A középkorban a település a Csanád nemzetség birtoka volt, említik például Zumbur, Sombur, Zombor, Zombár névváltozatokban is. Az első írásos emlék 1247-ből származik, 1334-ben az írások már egyházas helyként említik a települést.

Zsigmond király idején (1387-1437) a település fejlődése jelentős, az uralkodótól 1418-ban megkapta a mezővárosi városrangot. Az 1500-as évek második felében, a törökök beözönlése miatt a falu gyors pusztulásnak indult, elnéptelenedett, az 1596-os tatárdúlást követően egy adománylevél már csak pusztaságként említi. A település 1647 táján kezdett újra lakott területté válni az ide betelepült 15 magyar katolikus család által, de még 1717-ben, a temesvári bánság berendezkedésekor is csak 15 ház volt itt. A település történetében az 1781-es év fordulópontot jelentett. Ekkor a délvidéki birtokok árverése során a kiszombori Rónay család őse, Oexel Mátyás József nagyszentmiklósi sörgyáros megvásárolta a kincstártól a települést. 1858-tól megkezdődött a Maros folyó szabályozása, ezzel a települést többször is sújtó árvizeket a töltések visszafogták. 1880-tól makói Maros-híd megépítésével fokozódott a forgalom a két település között. Ezt követően 1882-ben épült meg a vasútikapcsolódás. Rónay Jánosné Karácson Emília 1883-ban óvodát hozott létre a településen, amely a mai napig működik. 1895-ben Kiszombor nagyközséggé fejlődött. Kiszombornak a XIX. század közepétől kezdték el nevezni a falut. Az 1890-es években felmerült, hogy a településnek más nevet adjanak a Bács megyei Zombor miatt, azonban a lakosság kitartott a régi elnevezés mellett.

A trianoni békeszerződés nyomán Kiszombor mellett jött létre a magyar–román–szerb hármas határ, amellyel a település elszigetelődött. Kiszomboron színvonalas oktatás folyik már megalakulása óta. 1950–52 között még hároméves mezőgazdasági technikum is működött a településen bentlakásos diákotthonnal. A település szellemi és kulturális élete jelentősnek volt mondható.

A szocializmus évtizedei alatt a mezőgazdasági szövetkezeteken kívül jelentősebb helyi ipar nem tudott létrejönniKiszomboron, így a mezőgazdasági munkaigény csökkenésével párhuzamosan egyre többen a környező városokban kerestek munkát, amely ingázással vagy elköltözéssel járt. 2000 októberében megnyílt a Kiszombor-Csanád határátkelőhely, ahol az európai uniós szabványoknak is megfelelő átkelőhelyet 2003-ban adták át.

A település az önkormányzati adósságátvállalásban nem részesült, mivel adóssága nem volt. Kiszomboron a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 1 gazda jutott összesen 5,7 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 24 főt részesített a településen.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• Kiszombor kiemelkedő műemléke a román stílusú, freskókkal díszített hatkaréjos Rotunda, amely feltehetőleg a XIII. század legelején épült. A körtemplom az elmúlt évszázadok többszöri átépítése ellenére ma már ismét eredeti állapotában látogatható.

• A település műemlék jellegű épülete a romantikus stílusban épült volt Rónay-kastély, a klasszicista magtárak, és a Karl Ferenc által alkotott Szent István szobor. 2006-ban sor került a Rónay Aladár-féle kúria újbóli megnyitására, annak felújítása után.