Polgármester: Hajnal Gábor (független)
Weboldal: http://foldeak.hu
Képviselő-testület összetétele: 6 fő (független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Földeákon élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 1.56%

Földeák Hódmezővásárhely és Makó között fekszik a Száraz-ér mentén. A községet elsőként egy XIV. századi okirat említi. A török hódoltság idején, 1561-ben végvári vitézek birtok adományként szert tettek a településre, azonban ténylegesen birtokolni nem tudták. A település temploma mindeközben tarisznyavárrá (erőd-templommá) épült át. Több alföldi településhez hasonlóan, itt is a 15 éves háború nagy tatárjárása vetett véget az élet folytonosságának, és a község 1686-ra elnéptelenedett.

A község mai területe sokáig a kamarai kincstár tulajdonában állt, újratelepítése 1723-tól volt folyamatos. Návay János, az ősi Návay nemesi család leszármazottja, 1729-ben az egész területet megvásárolta, és 150 évig a tulajdonában is volt. A Návay család Hont és Nógrád megyéből telepített a területre jobbágycsaládokat. 1845-ben a Tisza és a Maros áradásai a mai Óföldeákot elöntötték, elpusztítva a házak nagy részét. Návay Károly földbirtokos egy partosabb területre telepítette át a lakosságot. Majorsági földjét a károsultak részére bocsátotta, és 1847–48-ban ezen a területen kezdték meg a jelenlegi községfelépítését. Földeák ezt követően Csanád vármegye egyik meghatározó községévé vált mind lakosságszámát, mind gazdasági erejét tekintve. Népessége az 1720-as évekhez képest megtízszereződött, és a régió harmadik legnagyobb adófizetőjeként tartották számon.

Földeák az országos vasúti közlekedésbe 1902-ben kapcsolódott be, köszönhetően a Hódmezővásárhely–Makó–Nagyszentmiklós vasútvonal megépülésének. Földeák területe 1950-ben 6000 kataszteri holddal (kh) csökkent, mivel Óföldeákekkor önálló községgé alakult. A település a Délkelet-Alföldön egyedülálló képet mutat abban a tekintetben, hogy nemzetiségi képe teljesen homogén magyar összetételt jelez. Története során a nem magyar etnikumú közösségek aránya sohasem érte el a lakosságszám 2 százalékát.

Földeák a két világháború között jelentős kézműiparral rendelkezett. 1920-ban 40 kézműves dolgozott Földeákon, továbbá egy gőzmalom és három szélmalom is működött. A község földrajzi adottságait tekintve hagyományosan mezőgazdasági falunaktekinthető. Ezt jól tükrözte, hogy a földeáki parasztemberek ismertek voltak földhöz való ragaszkodásról is. A rendszerváltozást követően – a hagyományokhoz hűen – a településen élők fő tevékenysége továbbra is a földművelés maradt.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 14,9 millió forint adósságtól szabadította meg Földeákot. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen 12 gazda jutott összesen 120,09 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 40 főt részesített Földeákon.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• Földeák katolikus temploma 1857-ben épült meg. A Szent László téri park közepén található templom architektúrájában a korai gótika uralkodik, amely ókeresztény és bizánci elemekkel is keveredik.

• Földeák történetében a XIX. század második felében kiemelkedő személy volt Oltványi Pál plébános, pápai kamarás, aki templom építésével, több alapítvány létrehozásával jelentős szerepet játszott a település életében.

• A település fő turisztikai látványossága a Száraz-ér partján elterülő Kornél-liget.

• A település jelentős eseménye a hagyományosan évente megrendezett Rózsalakodalom.