Polgármester: Csjernyik Zoltán (független)
Weboldal: http://csanadalberti.hu
Képviselő-testület összetétele: 4 fő (független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Csanádalbertin élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 4,1%

Csanádalberti Csongrád megye keleti térségében található község, Makótól 25 kilométeres távolságban terül el. Csanádalberti területe már a középkorban is lakott terület volt. Eredetileg a Pitvarosi Pusztákhoz tartozott és a királyi kincstár tulajdonát képezte a terület. A török uralom időszakában elnéptelenedett. Csanádalberti alapításának hivatalos időpontja 1844, ekkor kezdtek el újra építkezni ezen a vidéken, a települést szlovákok népesítették be. A falut kezdetben Kispitvarosnak hívták – a szomszédos Pitvaros határából vált ki –, később pedig Ambrózy Albert prefektus neve alapján Alberti lett a falu megnevezése. Csanádalbertinek 1908-tól hívják a települést. A második világháború után lezajlott magyar–csehszlovák lakosságcserekövetkeztében a szlovák népesség közel 80 százaléka elköltözött, helyükre felvidéki magyarok települtek, ezzel megváltozott a település vallási jellege is. Míg 1930-ban a település lakosságának 90 százaléka evangélikus vallású volt, addig 1990-ben mindössze 11 százaléka volt az.

A község mezőgazdasági beállítottságú, fő termények (a régió más területeihez hasonlóan) a búza, az árpa, a kukorica, a cukorrépa és a hagyma, állatállományára a szarvasmarha, a sertés és a juh volt jellemző.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 6,07 millió forint adósságtól szabadította meg Csanádalbertit. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében árverésen 3 gazda jutott összesen 21,3 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 9 főt részesített Csanádalbertin.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• XIX. századi népi építészeti emlék a település 100-150 éves Nádtetős tájháza.

• A faluképet meghatározó Evangélikus templom 1882-ben épült. Csanádalberti és környéke természeti értékekben bővelkedő terület (Blaskovics-puszta, a Száraz-éri főcsatorna és a Kunhalom). A Csanádi pusztákat 1989-ben Körös–Maros Nemzeti Park részeként védetté nyilvánították.