Polgármester: Szekeres Ferenc (FIDESZ-KDNP)
Weboldal: http://apatfalva.hu
Képviselő-testület összetétele: 6 képviselő (3 FIDESZ–KDNP, 3 független)

Legyen jobb vidéken élni, legyen még jobb Apátfalván élni!

Letöltöm a kiadványt

Nyilvántartott álláskeresők aránya: 4.98%

Apátfalva a Maros folyó jobb partján fekszik. A Csongrád megyei község a makói járás része. Története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, már Szent István idejében lakott terület volt. Alapítása 1334-re tehető, az első oklevél Pothfalua néven említi, egy későbbi, 1447-ben keletkezett oklevélben a Patfalva nevet viselte a település.

Neve alapján Apátfalva valamely monostor (feltehetőleg a csanádi Szűz Mária bencés monostor, apátság) apátjának képezte a birtokát. Mai napig gyakran Pátfalvának hívják, ugyanis nem ismerték általánosan az egyházi rangot jelző szót, az „a” hangot névelőként értelmezték és azt elhagyva mondták a település nevét. Apátfalva neve az 1514-es Dózsa-féle parasztháború kapcsán vált országosan ismertté. A települést a törökök 1573-ban elfoglalták, lakói elmenekültek. Az erdélyi fejedelem 1649-ben Fejér Ábrahámnak adományozta, ekkor kezdett újra betelepülni lakosság a községbe. A település a szerb határőrvidékhez tartozott 1697-től 1751-ig. 1750 körül a Jászságból számos palóc telepedett le, de érkeztek telepesek Jákóhalmáról és Heves megyéből is. Apátfalva legrégebbi pecsétje is ebből a korszakból származik, amelyben az 1764-es évszám szerepel.

Az 1831-es kolerajárvány 137 áldozatott szedett a településen, a helytartótanács utasítására ekkor Csanád megye határai lezárásra kerültek. A kolerajárvány megszűnésekor a lakosság örök ünnepet fogadott Szent Anna tiszteletére, amely minden évben megtartásra kerül.

Az első világháború idején, 1400-an vonultak be, közülük a frontokon 173-an estek el. A településre a szovjet katonák a második világháború idején 1944. szeptember 25-én vonultak be, a harcok végét követően kezdődött meg a falu újjáépítése. Apátfalva 1950-ben Csanád néven egyesült Magyarcsanáddal, azonban a két település 1954-ben újra szétválasztásra került és Apátfalva ismét önálló lett.

A település mezőgazdasági termelési tradíciókkal rendelkezik, a XIX. század végéig híres volt a kender- és a gabonatermesztése, valamint a szőlő és gyümölcstermesztése. Emellett híres volt a ló- és szarvasmarha-tenyésztés is. Apátfalván kiemelkedő a népművészeti kultúra ápolása.

Az önkormányzati adósságátvállalással a Kormány 15,46 millió forint adósságtól szabadította meg Apátfalvát. A településen a „Földet a Gazdáknak” Program keretében, árverésen, 3 gazda jutott összesen 12,5 hektárnyi földhöz. A Kormány hadigondozotti ellátásban eddig összesen 48főt részesített Apátfalván.

Főbb nevezetességek, híres személyek

• Legrégebbi építészeti emléke a XVIII. századból származó plébániatemplom, 1757-ben készült el. Mária Terézia kérésére a csanádi püspök „Apátfalvát 1753-ban önálló plébániává emelte”. Nepomuki Szent János tiszteletére 1824-ben állítottak szobrot, Dózsa György szobrát (Daróczi Mihály alkotása) 1979-ben avatták.

• Herczeg István, apátfalvi születésű tornász, az 1912-es olimpián ezüstérmet szerzett.