Hatalmi politizálás zajlik a Hódmezővásárhelyen, ahol a város jövője másodlagos kérdéssé vált – mondta el lapunknak Lázár János. Az országgyűlési képviselő szerint a választókerület legtöbb települése megértette: csak az összefogás visz előre.
Választókerülete mind a 19 települését végigjárta az elmúlt hetek során, és munkára jelentkezett. Milyen tapasztalatokat szerzett, milyen fejlesztési feladatok várnak az itteni közösségekre?
Konstruktív és előremutató megbeszéléseken vagyunk túl, amiért mindenekelőtt köszönettel tartozom a polgármestereknek és a képviselőknek. A települések többsége gőzerővel dolgozik a fejlesztéseken. A legtöbb azonnali megoldást igénylő probléma is a beruházásokhoz kapcsolódóan merült fel, ami egy kedvező fordulat: néhány éve még a szükség, ma már inkább a lehetőség az, ami megdolgoztatja a települések vezetését. Mindenhol az életminőséget érdemben javító fejlesztésekre koncentrálnak, a legfontosabb kérdés, hány gyermek születik az adott faluban vagy városban, és hogyan tudnak egy fiatal párnak lehetőséget biztosítani ahhoz, hogy helyben maradjon, és tervezzen jövőt. Évtizedekig nem érkezett olyan nagyságrendű kormányzati támogatás a térségbe, mint most.
Mit gondol, a beruházásokkal járó munkát sikerrel veszik a települések?
Jó helyre kerülnek a fejlesztési források! Nemcsak a polgármesterek között vannak nagy tapasztalattal rendelkező, felkészült vezetők, de a képviselők között is bőséggel akadnak kiválóan gondolkodó, a településük jövőjét reálisan szemlélő emberek. Nagyon tanulságos volt a velük folytatott megbeszélés. Ahol kialakítható az együttműködés kultúrája, ahol nem egymással harcolnak, hanem a településért dolgoznak, ott most nagyot tudnak előre lépni. Makó esete ebből a szempontból példaértékű: a 2014-es rendkívül szoros választás után nehezen indult a kooperáció, de mára ezt meg tudták haladni és képesek a városért együttműködni. A siker sem marad el.
Hogyan tervezi a közös munkát a következő években?
Folyamatos kapcsolatot szeretnék tartani a tizenkilenc település polgármesterével, képviselő-testületével és lakosságával, ebből nem engedek. Terveim szerit három-négyhavonta minden testület ülésére ellátogatok, a kéthetente esedékes fogadóórámat mindig más településen tartom, valamint ősztől rendszeresen meghirdetek lakossági fórumokat, ahol a nagyobb lélegzetvételű témákat tekintjük át. 2019-ig mindenhol rengeteg a feladat.
Ha már közösségépítés, az online térben is építi tovább a táborát?
2018. február 25-e előtt nem foglalkoztam a Facebookkal, de rá kellett jönnöm, hogy aki nem vesz részt az online térben, az lemond a választókkal való kapcsolattartás egy fontos, közvetlen lehetőségéről. Ennek kialakításán dolgoztam április 8-ig, és nemcsak maradok a social mediában, de 2018 őszétől egy másik műfajban és stílusban is kipróbálom majd magam. Részben a munkámról szeretnék így beszámolni, részben pedig interaktívvá tenném a kapcsolattartást
Szó esett már felelős politikusokról, illetve egymással harcoló közösségekről. Mi különböztet meg egy valódi városvezetőt egy látszatpolgármestertől?
Azonnal meglátszik a városon, van-e, aki odafigyel rá, aki minden nap a jó gazda gondosságával intézi az ügyeket. A felelősen gondolkodó polgármester nem támadja meg azokat a vállalkozókat, akik a TAO-pénzeken keresztül eltartják a helyi sportegyesületeket, és nem hiteti el, hogy az utánpótlás-nevelés támogatásában korrupció van. Nem olyan ünnepet szervez, amely politikai rendezvénnyé silányulva már a kezdetekkor megosztja a közösséget, és nem folytat háborút azok ellen, akik esetleg nem őt támogatták a választáson. Ne azért legyen valaki polgármester, hogy az országos politikai ellentéteket helybe hozza, és a saját politikai karrierjét építgesse, hanem azért hogy felelősen gondolkodó és gondoskodó gazdája legyen a településének. A polgármester ma le akar számolni a fideszesekkel, országos politizálást folytat, politikai polgárháborút robbantott ki, illetve folytat Vásárhelyen, és nemhogy a város jövőjével, a holnaputánnal, de még a holnappal sem foglalkozik.
Mit üzennek a választókerületi példák?
Makónak van világos válasza arra, mi jelenti a jövőt: a turizmus, amihez a kormány a fürdő és az uszoda mellé egy 100 szobás szálloda lehetőségét is biztosítja. Ha kell, két-három újabb szállodát is támogatni fogunk, mert van racionális koncepció és munka, ami a város és a térség felzárkóztatását, fejlődését eredményezi. Maroslele jövőjét az autópálya határozta meg, az M43-as megépülése óta egy nagyon jó városfejlesztő munkával a térség egyik legsikeresebb településévé váltak. Algyőn az iparfejlesztésen dolgoznak, de még a néhány száz fős Csanádalbertinek is van jövőképe. Hódmezővásárhelyen a május 29-i testületi ülésen kértem, induljon el egy egyeztetés és készüljön egy közös terv a város jövőjéről, de sem kezdeményezés, sem javaslat nem érkezett hozzám a városvezetéstől. Polgármester úr a négyszemközti találkozónkon a napi munkavégzéséhez tartozó kérdéseket hozta szóba, amelyek érdemben nem befolyásolják a város fejlődését sem rövid, sem középtávon. Vásárhelyen ma hatalmi politizálás zajlik, ahol a legfontosabb a polgármesteri szék megszerzése volt, most pedig annak megtartása. A város jövője csak másodlagos.
A Fidesznek mi a felelőssége, illetve a mozgástere, hogy érdemi lépéseket tegyen az együttműködésért és a város jövőjének tervezéséért?
Folyamatosan azt kérem a fideszes képviselőktől, próbáljanak meg felülemelkedni a provokációkon és a sértéseken, de nehéz ehhez tartaniuk magukat, amikor lakossági fórumot hívnak össze, a polgármester pedig megjelenik, és politikai vitát provokál, ahelyett hogy az érdeklődő lakosok ügyeivel foglalkozna. Sajnálom a várost, és aggódom a közösségéért, mert azt tapasztalom, és a Fidesz-irodába betérő vásárhelyiek panaszai is azt mutatják, hogy a város rendezetlen, a napi működés is gondot okoz. Minden nap újabb lehetőséget szalasztunk el, hogy ebben a mobilis, változó világban megnyerjük az emberek, a fiatalok bizalmát.
A polgármester egyetlen programja, hogy velem, a helyi képviselőkkel és a Fidesszel harcol, de végre be kellene látni: ez nem jövőépítés, nem városvezetés.
Épülhet-e jövő a Szent István-ünnephez kötődő roma felzárkóztatási és európai integrációs pódiumbeszélgetésekből?
Mindenkinek érdemes megfontolnia, mennyire bölcs dolog egy polgármestertől nyílt színi ellenzéki politikai show-vá degradálni a nemzeti ünnepet, olyan politikai kalandorokkal, akik élethivatásuknak tekintik Orbán Viktor és a Fidesz gyalázását. Mit üzen ezzel a kormánynak és a helyi választópolgároknak?
Nem Szent Istvánról, a közösségről szól idén a vásárhelyi augusztus 20-a, hanem arról, hogy az újonnan szerveződő ellenzéki csoportok hogyan akarják a Fidesztől megszerezni a hatalmat.
Mit szól ahhoz, hogy sajtóhírek szerint Márki-Zay Péter Botka Lászlóval, Hadházy Ákossal, Kész Zoltánnal hozhat létre új ellenzéki formációt, amely talán éppen Vásárhelyen bont zászlót?
Hajrá, sok sikert nekik! De azt mondja meg nekem valaki, ettől mivel lesz jobb Hódmezővásárhelynek? Mivel fejlődik a város, mivel lesz több lehetősége egy vásárhelyi fiatalnak? Szomorúan tapasztalom, hogy a nagyívű politikai tervekkel ellentétben a városházán arról sincs elképzelés, holnap mit csinálnak, nemhogy arról, tíz év múlva hol tartson a város. Sajnálom, hogy amit a Vásárhelyiek huszonhét éven át építettek vitákkal, küzdelmekkel, kompromisszumokkal, összefogással, azt részben lerombolják, részben nincs folytatása. Megtorpan Hódmezővásárhely, és félő, visszazuhan oda, ahová sokan tolni akarják: egy középszerű, vidéki poros kisvárossá, amilyen volt a 80-as években. Az országban nagyon sokan örülnének ennek, rengeteg a konkurens. Óriási baj, hogy a városvezetés nem elég felkészült ebben a harcban, és nem képes fékezni a folyamatot…
Segítene-e a városon egy időközi választás, amelynek lehetőségét egyre többen és egyre többször latolgatják a feloldhatatlannak tűnő ellentétek miatt?
Óriási a feszültség, hosszú évek óta nem tapasztalt szembenállás, gyűlölködés, irigység uralja a várost: jó hangulatú településből rossz hangulatú településsé vált Hódmezővásárhely. Ezt nagyon sajnálom. Józsefvárostól Miskolcig bárhol mérettette meg magát a Fidesz az elmúlt hónapokban, szinte mindenütt kétharmados felhatalmazást kapott a választóktól. Sokan azt mondják, Vásárhely számára ez példa lehet.
Ön szerint is?
Nekem a város fejlődése és fejlesztése a legfontosabb, építő ember vagyok. A politikai háború elviszi a fejlesztés elől az energiát, a lehetőséget és az időt. Ezért nem vagyok híve időközi választásnak, ugyanakkor nem lehet tagadni, rendszeresen napirendre kerül, mert a fideszesek és a velünk szemben állók is áthidalhatatlannak látják az ellentéteket. Évtizedek óta nem volt ilyen megosztott a város, kérdés, hogy ez meddig mehet így tovább.
Nemrégiben Grezsa István egy országos hetilapnak arról beszélt, elképesztő indulatpolitizálás zajlik Vásárhelyen, Kószó Péter pedig az egyik helyi portálnak arról nyilatkozott gyűlölködés, megosztottság jellemzi a város közösségét, talán még jobban, mint Rapcsák András idejében. A mindennapos munka mellett egy díj alapítását jelentette be a korábbi alpolgármester. Mi erről a véleménye?
Nagyra értékelem Kószó Péter és Grezsa István munkáját a helyi politikában, mindkettőjüket rendkívül értékes embernek tartom. Boldog vagyok, hogy Kószó Péter átvette a Polgári Hódmezővásárhelyért Alapítvány vezetését. A díjalapítás célja, hogy megpróbálja az egyre inkább szétzilált vásárhelyi közösséget összetartani, hiszen először vagyunk vásárhelyiek és csak azután fideszesek, vagy ellenzékiek. Az alapítvány kuratóriuma azon polgárok munkáját, példamutatását szeretné elismerni, akik a város hűséges polgáraként sokat tettek a vásárhelyiek közösségéért. A Boldog Gizella-díjat minden évben Szent István ünnepéhez kapcsolódóan adják át, 1 millió forint kíséretében. Büszke vagyok rá, hogy felkértek, tartsak beszédet az első alkalommal. Biztos vagyok benne, hogy az összefogásról, a közösség építéséről és a példamutató életutak elismeréséről szóló esemény méltó ünnepe lesz Hódmezővásárhelyen Szent István király emlékének.